"Ott voltam a horrorbalesetnél, 20 centin múlott, hogy megúsztam." – Videó

Kormos Veronika, a Ventus Cycles háromszoros magyar bajnok kerékpárversenyzője ott volt azon a magyarországi versenyen, amely egy hatalmas bukással kezdődött. A rutinos kerékpáros őszintén mesélt a baleset körülményeiről, a szervezés esetleges hibáiról, és arról is miként lehetett volna elkerülni a tömegbalesetet.

Frissítés: A velo.hu néhány fontosabb információt kapott Prohászka Attila főszervvezőtől, a balesetet szenvedett és kórházba került versenyzőkről.

19 sportolót szállítottak kórházba. Nincs életveszélyes állapotú sérült, nincs senki lélegeztetőgépen. 5 versenyző súlyos sérüléssel, töréssel és/vagy eszméletvesztés miatt került a kórházba. Mindegyikük állapota stabil, hárman, a törések miatt műtétre várnak. A többi kórházba szállítottnak szerencsére kisebb mértékű sérülései vannak. Minden sérültnek jobbulást, gyors felépülést kívánunk!

– Óriási bukással kezdődött a verseny. Neked lett valamilyen sérülésed? 

– Szerencsére nem, de tényleg a Jóisten kezében voltam. A verseny után elmentem edzeni és láttam, hogy a verseny elején a lejtőn 91 km/h-val mentem. Ennél a sebességnél történt a bukás, de nem önmagával a tempóval volt a gond, ezt egy profi tudja kezelni.  Az adott körülmények között viszont csak a szerencsén múlt, hogy ép bőrrel megúsztam. Hiába vagy technikás vagy rutinos versenyző, ennél a tempónál, ha lebontódik előtted a sor, nem tudod kikerülni.

– Hogy sikerült megúsznod?

– Láttam egy kb. 20 centis rést, és szerencsém volt, mert pont át tudtam csúszni azon.

Veronika közel 91 km/h-val ment, amikor a baleset történt.

– Mi lehetett a legnagyobb probléma a kezdésnél?

– A rajtnál ok nélkül hátul voltunk. Szerintem az egy hiba volt a szervezésben, hogy a licences versenyzők egy más helyen, a zsűrivel együtt álltak. Teljesen úgy nézett ki, hogy onnan lesz egy lassú rajtunk és majd úgy megyünk át a rajt-cél helyszínre, de amikor odaértünk a start helyszínére az amatőr mezőny mögött találtuk magunkat.

"Ez nagyon rossz felállás volt, mert onnan előre küzdeni magunkat az amatőrök közt nagyon nehéz. Ez teljesen logikátlan, főleg annak tükrében, hogy az első kilométer után jött egy nagyon meredek lejtő, ahol nagyon kell figyelni, és nem ott kellene előzgetnünk."

A magyar kerékpáros nagyon várta a versenyt.

– Ráadásul sokaknak idén ez volt az első versenyük, több hónapos kihagyás után.

– Mivel ez egy amatőr kupasorozat, ebben a mezőnyben rengeteg olyan kerékpáros is volt, akinek ez volt az első országúti versenye. Egymás után voltak a rajtok, és 10 perccel a mi indulásunk előtt még nem állhattunk be. Ott gyülekeztünk, ahol a szervezők kérték, de mire felértünk, már közel 100 amatőr beállt elénk, amit nem is értettünk.

" Én a többszörös magyar bajnok Lovassy Krisztiánnal indultam, és ő is mondta, hogy itt lehetetlen lesz előre jutni. Odaszóltam neki, hogy azért próbálja meg, mert megígértük, hogy az elejéről indulunk."

Azt kell mondjam, hogy szerencsére elvesztettem őt a rajt közben, mert ő is elesett. Ha mögötte maradok, akkor én is buktam volna. Szerencsére megúszta. Nem lett súlyos sérülése, de azért ma még kivizsgáltatja magát.

– Ezek szerint nem csak az amatőrök, hanem a profik is megsérültek. Mit tudsz az ő állapotukról?

– Több társammal is beszéltem. Akiket én ismerek szerencsére nincsenek kritikus állapotban.

Veronika szerencsés volt és sérülés nélkül megúszta.

– Ha jól tudom Benkó Barbarával is beszéltél a verseny előtt, és volt benne némi aggodalom a rajt miatt.

– A rajt előtt együtt melegítettünk. Féltünk akkor is, mert tudtuk, hogy egy ilyen lejtővel kezdünk, de azt reméltük, hogyha legelőről indulunk, mint ahogy terveztük, akkor nem lesz probléma. Mondta, hogy szeretne nyeregben maradni. 

"Mind a kettőnkben benne volt ez a félelem. Én inkább nem mondom ki, és akkor úgy érzem, hogy nem vonzom be."

  Én úgy gondoltam, hogy szó sem lehet róla, hogy ennél a lejtőnél esünk. Ismerem ezt a szakaszt, csak egyedül edzésen is 80km/h-val jövök le, pedig én egy nagyon könnyű versenyző vagyok. Tudtam, hogy ez egy technikás és veszélyes lejtmenet lesz, így olyan versenyzők között akartam lejönni, akik rutinosak. Sajnos a szervezők nem tartották szem előtt, hogy mi el legyünk szeparálva.

"Rögtön az elején jött a lejtő, amikor még mindenki ott van, mindenki szeretne előre jutni, nagy a feszültség, és mindenki ereje teljében van. Szerencsésebb lett volna, ha először van egy hegy, vagy egy hosszabb emelkedő, ami egy kicsit ritkítja a mezőnyt." 

A profi versenyzők máshol elszeparáltan indulnak.

– Mit lehetett volna még tenni azért, hogy minimalizálják a bukás esélyét?

– Csodálatos ez a pálya, ahol gyönyörű versenyeket lehet rendezni, de valamiért bevállalt a szervező olyan rizikókat, amire egyik másik országban sincs példa. 

"Az, hogy az amatőrök előttünk voltak egy ilyen pályán, szinte előre borítékolta a tragédiát."

Remélem, hogy a jövőben a magyar versenyeken megpróbálják kicsit jobban elszeparálni a mezőnyt. Megfelelő megoldás lenne, ha kettéválasztanák a mezőnyt és akár 2 nap alatt rendeznék meg a versenyt. Belgiumban az egyik nap az amatőrök, másik nap a profik állnak rajthoz. Ez mind a két csoportnak sokkal jobb. Aki heti 40 órát dolgozik, annak nagyobb élvezet, hogy nem a profik közt kell elől maradnia a kategóriájában, és nekünk is jobb a felkészülés szempontjából.

Pogonyi Tibor felvétele az I. Gran Gella Giro Kupán történt bukásról

A balesetben 19-en sérültek meg, akik zömében zúzódásos sérüléseket szenvedtek.

A balesetről Pogonyi Tibor készített felvételt. A videón jól látszik, hogy többen a földre estek kerékpárjukkal és az is kivehető, ahogy az egyik versenyző átrepül a szalagkorlát felett. A teljes felvételen a kerékpáros bukás előtti sebessége is látható. A videó teljes verzióját itt tekinthetik meg.

– Akik nyeregben maradtak, be tudták fejezni a versenyt?

– Nem, ráadásul az is nagyon veszélyes volt, ahogyan megállították a mezőnyt. Mi, akik megúsztuk a bukást elől maradtunk egy kisebb bolyban és versenyeztünk tovább. Elől ment a felvezető autó és előzetes síp, duda vagy zászló nélkül egyszer csak befékezett.

"Ott is mentünk még 70km/h-val és alig tudtuk kikerülni. Így akarták jelezni, hogy le van fújva a verseny, de ez a megmozdulás teljesen logikátlan volt. Normális esetben fokozatosan kellett volna lassítania."

– Versenyzőként hogyan él meg az ember egy ilyen szituációt?

– Utoljára a 2014-es világbajnokságon kerültem bele egy ilyen bukásba. Szerencsére akkor is megúsztam. Kapsz egy sokkot és van benned egy félelemérzet, de egy idő után elmúlik. Most éreztem mindenkin, hogy amikor az autó mögött letekertünk egy kört, mindenki sokkos állapotban van. Tudjuk, hogy ez is része ennek a sportnak, de ez ezen a versenyen kiküszöbölhető lett volna.

A sportoló jelenleg a Ventus Cycles csapatát erősíti.

– A mai megmérettetésből mi az, amit kamatoztatni tudsz?

– A versenyzést illetően azt látom, hogy még nem vagyok a legjobb formámban és szükségem van még arra, hogy gyűjtsem a kilométereket. Amit pedig pozitívumként tudok elraktározni az az, hogy idén olyan támogatóim vannak, akik annak ellenére nagyon figyelnek rám, hogy a koronavírus-járvány miatt alig tudok reklámot adni nekik a támogatásért cserébe. Jelenleg a balatonfüredi Zelna Borászat szponzorál, és nekik ott van a szőlőjük, ahol a pálya elhaladt. Ők nagyon vártak és drukkoltak nekem, amikor pedig hallották a bukást, nagyon megijedtek.

– Hogyan alakul a további programod idén?

– Remélem, hogy lesz még a jövőben itthon profi női verseny. A Magyar Bajnokságok nagyon fontosak lesznek. Az időfutam versenyszámban címvédő vagyok, és az országúti bajnoki címet is nagyon szeretném idén megszerezni. Elvileg fekszik nekem a pálya. A versenyek előtt szeretnék még kilométereket gyűjteni. A koronavírus-járvány miatt most úgy néz ki, hogy erre csak itthon lesz lehetőségem.

Borítókép és képek: Facebook.com/KormosVeronika

Sport365.hu – Horrorfilmbe illő jelenet volt a magyar kerékpárversenyen – Frissítve

A velo.hu portál közösségi oldalán az alapító Szilasi László, aki maga is részt vett a viadalon és belekeveredett a bukásba, arról tudósított, hogy a nagyjából 200 fős mezőnyben következett be a baleset, az első körben, három kilométerrel a rajt után a Tótvázsony és Balatonszőlős közti lejtmenetben, közel 70 kilométer/órás sebességnél.